Átterjedhet a délkelet-ázsiai országokra is a globális kamatcsökkentési trend, miután a világszintű deflációs nyomás során így lehetőség nyílik a gazdaság élénkítésére anélkül, hogy nagy mennyiségű pénz távozna az országból.
Manapság szinte mindenki "sztárnak" gondolja a dollárt és előszeretettel fogad annak az erősödésére. Ez eddig bejött, de a devizapiaci trendek sosem örök életűek. Tudjuk jól, hogy mennyi érv szól a dollár mellett, mégis elővettük a kontrariánus énünket és megvizsgáltuk egy lehetséges fordulat valószínűségét. Ha mélyebbre ásunk az eurózóna és az USA gazdasági folyamataiban, akkor bizony találunk olyan érveket, amely szerint az euró további leértékelődése már nem indokolt. Az elemzőházak döntő többsége még mindig a dollár további erősödésére, konkrétan paritásig erősödő zöldhasúra számít, mi ezzel az írással óvatosságra szeretnénk inteni olvasóinkat.
A jegybanki világon át az eurózóna tökéletlenségén keresztül a megváltozott monetáris politikai kihívásokig mindenről szó volt a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy konferenciájának délutáni panelbeszélgetésén. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint új lehetőséget jelent a megváltozott környezet hazánk számára, míg Matolcsy György számára - saját elmondása szerint - az volt a tanulság, hogy még több nem konvencionális megoldásra van szükség a világban.
Nem fogunk unatkozni ezen a héten sem, az amerikai Fed legutóbbi döntését követően ugyanis minden eddiginél jobban felértékelődtek a makrogazdasági adatközlések a piac számára. Az inflációs és munkapiaci statisztikák alakulása lehet a legjobb előrejelzője annak, hogy az elkövetkező hónapok melyikében indulhat meg az amerikai monetáris szigorítás. Ezen a héten pedig a Fed által preferált inflációs mutatót és az átfogó januári munkapiaci statisztikákat is közzéteszik.
Elképzelhető, hogy az euró paritásig gyengül a dollárhoz képest miután az európai kötvényvásárlási program teljesen kifejti a hatásait. Ebben a környezetben a magyar kötvénypiacnak is kijut némi többletkereslet, aminek köszönhetően az itthon látott hozamok is jóval lejjebb mehetnek még - mondta el Kevin Loo, a Fidelity feltörekvő piaci kötvényspecialistája a Portfolionak adott interjújában. Meglátása szerint a forint rövidtávon erősödhet az euróval szemben, noha ugyanez a dollárhoz képest már nem fog megtörténni.
Az orosz jegybank váratlanul 2 százalékponttal 15 százalékra vágta vissza az irányadó kamatlábát, ugyanis a megítélésük szerint ezek a monetáris kondíciók is már biztosítják az infláció középtávú csökkentését. A rubel árfolyama nem fogadta túl jól a bejelentést, igen hamar újra 70 fölé emelkedett a dollárral szemben.
Az amerikai jegybank ma úgy döntött, hogy nem változtat az irányadó kamatlábán, így a fed funds célértéke továbbra is 0 és 0,25 százalék között marad. Ez a lépésük teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, így különösebb reakciót nem is láttunk a bejelentés időpontja körül. A közleményükben nem térnek ki a globális kockázatokra, a hazai gazdasági növekedésüket pedig erősnek tartják. Úgy véli továbbra is az amerikai jegybank vezetése, hogy türelmesek lehetnek a kamatemelés megkezdésével, de új betekintést nem adtak annak időzítésébe. A mai döntést nem követi sajtótájékoztató és új prognózisokat sem közölnek.
A hét legfontosabb eseménye lesz ma este 8 órakor, de túlságosan izgulni azért mégsem kell. Szinte biztosra vehető ugyanis, hogy az amerikai jegybank ma még nem dönt a kamatok megemelése mellett. Maga Janet Yellen Fed-elnök is úgy fogalmazott decemberben, hogy "türelmesek" lesznek és az elkövetkező néhány ülésen még nem emelnek kamatot. Ma nem tart sajtótájékoztatót az elnök asszony, így csak a jegybanki közleményre támaszkodhatunk majd.
Hónapról hónapra eloszlatja a kamatcsökkentési várakozásokat a jegybank, de vajon így lesz-e ma is? Az Európai Központi Bank lazító programja, a csökkenő infláció, a beragadó olajár, visszaerősödő forint talán elég indok lehetne a kamatvágásra, de úgy tűnik, az MNB máshol keresi a megoldást.
Ezen a héten újra az Amerikai Egyesült Államok kerül majd a fókuszba, ugyanis szerdán dönt a Fed. A kérdés az, hogy a durván lassuló inflációs környezetben megváltoztatják-e a kamatokkal kapcsolatos iránymutatásukat. Eddig a piac azt gondolta, hogy akár már az idei év második felében elkezdődhet az amerikai monetáris politika szigorodása, de az elmúlt időszaki makroadatok sokakat elbizonytalanított. Ha a Fed nem ad egyértelmű iránymutatást ezzel kapcsolatban, akkor az elkövetkező hónapokban várhatóan óriási hangsúly lesz a munkapiaci és inflációs statisztikákon.
Mario Draghi ma bejelentette azt, amit a piac már igen régóta várt: indul az európai QE. Kiterjesztik az eszközvásárlási programjukat, ami így már államkötvényeket is tartalmazni fog. A piaci híreknél is nagyobb, 60 milliárd eurós keret jön, ami legalább 2016 szeptemberéig fennmaradhat. A bejelentésre az euró hirtelen tovább gyengült a dollárral szemben, míg a német DAX 100 pontot ingadozott fel majd le. Összességében tehát mérsékelten pozitív hatást váltott ki az EKB lépése.
Olyannyira felhevült várakozások épültek ki az Európai Központi Bank mai lépésével kapcsolatban, hogy tulajdonképpen már nincs is visszaút a számukra. Ha az olasz Mario Draghi vezette jegybank csalódást kelt, akkor az euró felértékelődése és a kötvényhozamok megugrása de facto monetáris szigorítást eredményez majd, ami pedig nem volna más, mint egy óriási rúgás a földön fetrengő Európába. Ez szerintünk képtelenség lenne, így pedig szinte biztosra vehető, hogy ma délután megszületik az igazi európai QE. Nagyon sokáig halogatta ezt az öreg kontinens, amire észérveket nem is nagyon tudunk felhozni. Talán az egyetlen szerencse, hogy így az amerikaiak, a britek és a japánok példáiból merítve profibban tudjuk majd csinálni. Persze várjuk azért ki a végét, a show délután fél háromkor kezdődik.
Bár valóban nőtt annak a kockázata, hogy alacsonyabb inflációs pályánk lesz, de a várakozásokba egyelőre semmilyen tovagyűrűző hatást nem látni - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank a Reuters kérdéseire válaszolva pénteken. A forintárfolyam kapcsán megjegyezték, hogy nincs árfolyamcéljuk, de a hosszútávú trend már fontos lehet az inflációs és reálgazdasági összefüggés miatt.
Értetlenül áll szinte az egész világ a svájci események előtt, megdöbbentett és megégetett temérdek piaci szereplőt az árfolyamküszöb elhagyása. Az a többségi vélemény látszik kirajzolódni, hogy baklövés volt, amit tettek, hiszen a durván felértékelődő frank akár recesszióba és deflációba is taszíthatja az alpesi országot. De vajon tényleg ennyire bénák vagy önsorsrontóak lennének a svájciak? Az alábbi írásban megpróbáltunk az ő szemüvegükön keresztül látni és arra jutottunk, hogy kizárólag rossz lehetőségek közül kellett választaniuk. Hogy a legkevésbé rosszat sikerült-e, azt nehéz volna már most megítélni, de egy biztos: kockázatos útra tértek a pénzük kezének elengedésével.
Leváltották az orosz jegybank monetáris politikáért felelős vezetőjét, mert állításuk szerint nem sikerült megfelelően kezelnie a kialakult rubelválságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikája szerint nem reagáltak kellően gyorsan a helyzetre.
Jövő héten kiderül, hogy belekezd-e az Európai Központi Bank a még expanzívabb monetáris politikájába, aminek a keretében már szuverén államkötvényeket is bevennének a vásárlási programjukba. Ennek a kapcsán a Die Zeit-nak adott nyilatkozatában Mario Draghi jegybankelnök kijelentette, hogy nem akarnak egy országnak sem egyedi előnyöket nyújtani a programban, amivel feltehetően a német aggályokra kívánt reagálni.
Egyre intenzívebbé válik az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja körül folyó vita. A közelgő jegybanki döntés árnyékában akár új üzenetek is érkezhetnek a héten, de szerdán szembe kell még nézniük a döntéshozóknak egy Európai Bírósági véleményezéssel is a kérdés kapcsán.
A kínai jegybank idén továbbra is prudens monetáris politikát kíván folytatni, a hitelállomány növekedési ütemét stabilan akarja tartani és fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén finom lépésekkel alakítsa a jegybanki kondíciókat - többek között ezeket közölte pénteki közleményében a kínai jegybank. A szöveg nem utal egyértelműen arra, hogy a kínai jegybank a fokozódó spekulációnak megfelelően valóban kész lenne-e további monetáris lazító lépéseket tenni, azaz például tovább vágni a kínai bankok számára előírt kötelező tartalékrátát, hogy ezzel is segítse a gazdasági növekedést.
Negatívba fordult az eurózónás inflációs mutató: egészen konkrétan -0,2 százalékos éves változást mutat a decemberi árindex, miközben a piac még csak az árak stagnálását várta volna. Ezzel tehát a defláció kapujába érkezett Európa és minden eddiginél erősebb nyomás nehezedik az Európai Központi Bankra, hogy tegyen valamit.
A piac túlnyomó része arra számít, hogy már az év második felében megkezdődhet az amerikai jegybank kamatemelési ciklusa. Csakhogy akadnak olyanok is, akik nem osztják ezt a véleményt: Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalapjának a korábbi vezére szerint 2015-ben nem nyúlnak még Amerikában az alapkamathoz, sőt lehet, hogy még azt követően sem egy ideig.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
